Megkértem a ChatGPT-t, hogy javasoljon kérdéseket az interjúhoz, szerényen azt mondta, nem igényel szerzői jogot semmire, és nem állítja, hogy ő szerzője lenne ezeknek a kérdéseknek. Jól van ez így?
A ChatGPT álszerénysége mindenképp szimpatikus, mondhatnám, hogy jól van ez így, de ennél azért bonyolultabb a kérdés. Kezdjük onnan, hogy a szerzői jog alanya csak természetes személy lehet. Emiatt a mesterséges intelligencia valóban nem lehet szerző, ahogy az állatok sem, gondoljunk csak egy üstökös makákó által készített szelfi körül zajlott, évekig húzódó vitára, ahol a fő kérdés az volt, hogy a majomnak – ami lőtt néhány fotót magáról egy brit természetfotós felszerelésével – lehet-e szerzői joga. Nem lehetett. A szerzői jog az egyéni, eredeti jellegű, kulturális, művészeti és tudományos alkotások körét részesíti védelemben és nem kell levédetni, a mű születésével együtt keletkezik.
Ha a generált kérdések kapcsán a szerzőség feltételeit, a konkrét, generált tartalomban megjelenő kreatív döntéseket az MI teljesíti és hozza meg – és az MI jelenleg nem lehet a szerzői jogok alanya –, az így létrejött tartalom egyáltalán nem is részesül szerzői jogi védelemben.
Megkérdeztem, hogy ha más is megkérdezi ugyanígy Lábody Péterről, akkor előfordulhat-e, hogy ugyanezeket a kérdéseket fogja javasolni egy másvalaki által készített interjúhoz. Azt mondta, hogy technikailag lehetséges. Mi erre jogi megoldás? Levédethetem az MI-segítségével létrehozott tartalmamat? Hivatkozhatok rá sajátként? Nélkülem nem írta volna meg ezeket a kérdéseket.
Vannak országok – jelesül az Egyesült Királyság vagy Ukrajna – ahol az emberi beavatkozás nélkül, számítógép által létrehozott tartalmakra biztosítanak szerzői jogi vagy kapcsolódó jogi védelmet. Ilyen eset lehet az, ha „prompt”-oljuk az MI-t, vagyis nem teszünk többet, mint utasítást adunk neki egy adott tartalom generálására.
Épp amiatt, mert a konkrét kivitelezésről, az eredményben megjelenő „ecsetvonásokról” az MI dönt, például az USA gyakorlatában eddig minden esetben (függetlenül a promptok számától) kizárták, hogy az MI egyszerű utasításával szerzői hozzájárulást tennénk. Az utasításnak ugyanis nincs kellően közvetlen ráhatása a kapott tartalom konkrét, egyéni jellemzőire. Érdekesség, hogy ezzel szemben a Pekingi Internet Bíróság álláspontja szerint 150 egymást követő és egymásra épülő prompt esetében a létrejött tartalom szerzői jogi védelemre érdemesnek minősült. Azaz, ha 150 prompttal kaptad volna meg az interjúkérdéseket, Kínában elvileg lehetnél a tartalom szerzője.
Felmerül az a lehetőség is, hogy MI által generált eredményen utólag változtatunk, és ha ez az utólagos emberi hozzájárulás kölcsönöz egyéni eredeti jelleget a kiindulópontnak, akkor ez már megalapozhatja legalább a részleges jogi védelmet. Erre is van példa, az USA-ban egy MI-vel illusztrált képregény ember által írt szövegei és emberi szerkesztése alapján részleges jogvédelmet kapott. Ez a megközelítés Európában sem kizárt.
Akárhogy is, továbbra is az emberi hozzájárulás minősége szolgál a jogvédelem alapjául. A szerzői jog jelenlegi millió dolláros kérdése épp az, hogy milyen mértékű emberi kreativitásnak kell megjelennie az MI közreműködésével létrehozott műben ahhoz, hogy a szerzői jogi védelem megállapítható legyen.
De plagizál-e egy szerző, ha ugyanazt az MI-generált szöveget használja, amit egy másik szerző már korábban használt? A ChatGPT jogértelmezése szerint ez ugyanolyan, mintha ugyanabból az enciklopédiából kerestünk volna ki egy adatot. Nekem sántít ez a hasonlat. Neked mi a véleményed?
Plágium alatt elsősorban más művének saját alkotásként való feltüntetését értjük, amellyel a plagizáló személy az eredeti szerző szerzői minőségét sérti. Ebben az esetben, mivel az MI segítségével generált szöveg nem állhat szerzői jogi védelem alatt – szemben a „hagyományos módon” készült szakirodalmi cikkekkel – vélhetően nem beszélünk plágiumról vagy szerzői jogi jogsértésről. Etikailag ugyanakkor nyilván merülnek fel aggályok, hiszen mégiscsak más tollával való ékeskedésről beszélünk. Akadémiai közegben épp ezért gyakran szigorúbban határozzák meg ezt az esetet, mint az a szerzői jogi szabályozásból következne. Egy szakdolgozat értékelésekor az egyetemi szabályzat tekinthet plágiumnak olyan felhasználást is, amely szigorúan vett szerzői jogi szempontból nem lenne jogsértő.
Fel kell-e tüntetnem az interjú végén azt a mondatot, hogy "Az interjúkérdések kidolgozásában mesterséges intelligencia alapú asszisztens (ChatGPT) segítségét is igénybe vettem"? Mi az etikus eljárás és mi a szakmailag ajánlott?
Az Európai Unió Mesterséges Intelligencia Rendeletében (AI Act) látszik a törekvés arra, hogy az MI által generált tartalmak kerüljenek megjelölésre. Az MI szolgáltatóknak olyan műszaki megoldásokat kell beépíteniük, amelyek jelzik, hogy az eredményt nem ember, hanem MI hozta létre. Ilyen megoldás lehet például az MI generálta tartalmak vízjellel történő ellátása. Erre már hasonló példaként felhozhatóak a fotó adatbázisokban elérhető, ekként megjelölt képek, amelyek a licensz megvásárlása előtt csak így érhetőek el. Az MI szolgáltatást igénybevevő felhasználóknak ugyanakkor nem kötelező ilyen megjelölés használata.
Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége során külön szakértői vitát is folytattunk többek között ebben a kérdésben. Számos tagállam jelezte, lenne igénye egy általánosan irányadó megjelölési kötelezettség előírására. Spanyolországban komoly bírságokat helyeztek kilátásba egy nemrég elfogadott törvénytervezet alapján az ilyen megjelölési kötelezettséget elmulasztókra.
Érdekes hazai gyakorlat, hogy az Artisjus már külön műbejelentő adatlapot biztosít azok számára, akik MI igénybevételével készült műveiket szeretnék bejelenteni. A műbejelentés során meg is jelölhető az MI közreműködésének aránya. Az előbbiek alapján, ha egy prompt révén előállított zenét vagy akár audiovizuális alkotást egy hús-vér alkotó egyéni-eredeti alkotótevékenységének eredményével vetünk össze, akkor az egyikhez kapcsolódik szerzői jogi védelem, a másikhoz pedig nem. Emiatt az egyik szerzői jogi felhasználása engedélyköteles, a másiké pedig nem. Ennek az elég jelentős különbségnek a figyelembevétele pedig akkor lehet leginkább biztosítható, ha valamely megjelölés révén szemmel látható vagy füllel hallható, hogy konkrétan milyen, MI vagy emberi tartalom felhasználásáról van szó.
Én most egy interjúhelyzetben teszem fel az engem foglalkoztató kérdéseket, milyen formában fordulhatnak az SZTNH-hoz azok, akik hasonló dilemmával küzdenek a kreatív iparban?
Az SZTNH ügyfélszolgálata örömmel nyújt tájékoztatást a szellemi tulajdonnal, így a szerzői joggal és az iparjogvédelemmel kapcsolatos kérdésekben. Bárki fordulhat a hozzánk email-ben, telefonon, vagy személyesen is, illetve a szakkönyvtárunk is fogadja a témákat kutató érdeklődőket. Lehet velünk különböző szakmai fórumokon, üzleti rendezvényeken is találkozni, de oktatunk és képzéseket is tartunk a felsőoktatási intézményekben. A weboldalunkon és a közösségi csatornáinkon is igyekszünk kérdésekre válaszolni. De fontos, hogy a hatáskörünk kizárólag a tájékoztatásra terjed ki, szakvéleményt, jogi tanácsadást nem nyújthatunk. Amennyiben valakinek szerzői joggal kapcsolatos szakvéleményre van szüksége, akkor a Szerzői Jogi Szakértő Testület (SZJSZT) megkeresésére van lehetősége, akik elsősorban perben álló felek közötti jogvitában járnak el, de peren kívül is felkérhetők szakvélemény készítésére.
Szerző: Libor Anita