Többek között ezeket a kérdéseket járta körül Benoit Berthe Siward, a The Animation Showcase alapítója a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon tartott mesterkurzusán.
Díjnyertes animációs rövidfilmek és Oscar®-jelölt alkotások népszerűsítésében szerzett többéves tapasztalatára támaszkodva Benoit Berthe Siward praktikus útmutatót nyújtott a filmek láthatóságához, olyan stratégiákat megosztva, amelyeket a filmkészítők a költségvetésüktől vagy a produkciójuk méretétől függetlenül alkalmazhatnak.
Minden kampány három kérdéssel kezdődik
Berthe Siward szerint minden sikeres láthatósági kampány három pilléren nyugszik:
- Miről szól a film?
- Hogyan készült?
- Ki készítette?
Ez a három elem alkotja a film körüli összes kommunikáció alapját. Bár maga a történet továbbra is központi jelentőségű, a közönséget, az újságírókat és a szakmabelieket gyakran ugyanúgy érdekli az alkotói folyamat és a projekt mögött álló emberek is.
„A kampánynak segítenie kell az embereket abban, hogy ne csak azt értsék meg, mi a film, hanem azt is, hogy miért létezik” – magyarázta.
Az első benyomás számít
A mesterkurzus egyik legerősebb üzenete a vizuális kommunikáció fontossága volt.
A plakátok, a jelenetfotók (stillek) és a kulcsfontosságú vizuális anyagok (key art) gyakran az első érintkezési pontot jelentik a film és a potenciális közönség között. Céljuk nemcsak a figyelem felkeltése, hanem a film pontos hangulatának és atmoszférájának átadása is.
Egy félrevezető plakát vagy rosszul megválasztott vizuális elem hamis elvárásokat ébreszthet, és végső soron a film ellen dolgozhat.
A tipográfiának, a színeknek, a képi világnak és az átfogó dizájnnak mind a film identitását kell támogatnia, és segítenie kell a közönséget abban, hogy azonnal megértse, milyen élmény vár rá.
Hozzuk ki a legtöbbet a meglévő anyagokból
Az előzetesek (trailerek) és kedvcsinálók (teaserek) kapcsán Berthe Siward az egyszerűség és a hatékonyság mellett érvelt.
Ahelyett, hogy teljesen új tartalmakat hoznának létre, a filmkészítők gyakran a filmben már meglévő jelenetekből is erős promóciós anyagokat építhetnek. Ez a megközelítés időt és pénzt takarít meg, miközben biztosítja a konzisztenciát a kampány és a kész mű között.
Kiemelt több olyan gyakori technikát is, amelyet a sikeres kampányokban alkalmaznak:
- A főbb díjak és fesztiválmeghívások (szelekciók) korai megjelenítése.
- Elismert kritikusoktól vagy kiadványoktól származó erős idézetek használata.
- Ismert nevek és ajánlások használata, ha azok relevánsak.
- Érzelmi hatás keltése a zenén és a tempón keresztül.
A cél nem pusztán a történet összefoglalása, hanem a kíváncsiság felkeltése és a nézők arra ösztönzése, hogy keressék a filmet.
A történet életének meghosszabbítása
A láthatóság nem ér véget a film befejezésével.
A „making-of” anyagok, a kulisszák mögötti (behind-the-scenes) felvételek és az alkotókra fókuszáló tartalmak lehetőséget adnak a projekt körüli párbeszéd folytatására. Ezek az anyagok természetes módon érintik a kommunikáció három pillérét: a történetet, a gyártási folyamatot és a benne részt vevő művészeket.
A közösségi média platformok, különösen az Instagram, ideális teret biztosítanak ezen tartalmak megosztására a gyártás és a terjesztés során.
„A BTS (kulisszák mögötti) tartalom nem csak promóció” – jegyezte meg Berthe Siward. „Ez egyben közösségépítés is.”
A filmkészítési folyamat rendszeres megosztásával az alkotók már jóval a premier előtt kapcsolatot alakíthatnak ki a közönséggel.
Kreativitás a filmen túl
A legemlékezetesebb kampányok közül néhány teljesen új, az eredeti mű ihlette tartalmakat hoz létre.
Berthe Siward példákat mutatott be kreatív plakátokra, interjúkra, influenszerekkel folytatott beszélgetésekre és kiegészítő digitális élményekre, amelyek a film világát a képernyőn túlra is kiterjesztették.
Legyen szó exkluzív tartalmakhoz vezető QR-kódokról, magas profilú támogatókkal való együttműködésről vagy ötletes közösségi média aktivitásokról, a kulcs az, hogy hűek maradjunk a film szellemiségéhez, miközben új utakat találunk a közönség megszólítására.
A babérlevelek használatának művészete
A fesztivál-babérlevelek (laurelek) továbbra is a presztízs egyik legismertebb szimbólumai a független moziban.
Berthe Siward azonban arra ösztönözte a filmkészítőket, hogy álljanak ellen a kísértésnek, és ne tegyenek ki minden egyes beválogatást és díjat.
Tanácsa egyszerű volt: a kevesebb több.
Néhány kiemelten felismerhető elismerés – mint például egy Oscar®-, Cannes-i vagy Berlinale-szereplés – gyakran erősebb vizuális hatást kelt, mint egy tucatnyi logóval telezsúfolt plakát.
A láthatóság a gyártás során kezdődik
A mesterkurzus egyik visszatérő témája az időzítés volt.
Sok filmkészítő csak a film befejezése után kezd el gondolkodni a promóción. Berthe Siward azzal érvelt, hogy a láthatóságot a teljes gyártási folyamat során figyelembe kell venni.
A kulisszák mögötti dokumentáció, a közösségépítés és a stratégiai kommunikáció mind elkezdődhet jóval a premier dátumának bejelentése előtt.
Mire a film bekerül a fesztiválokra, a közönségnek és a szakmának már képpel kell rendelkeznie az identitásáról.
A médiahálózat megértése
A beszélgetés a sajtómunkát és a PR-stratégiát is körbejárta.
Nem minden médium lesz érdekelt minden filmben. A sikeres sajtómunka azon múlik, hogy megtaláljuk azokat az újságírókat, kritikusokat és szerkesztőket, akiknek az érdeklődési köre egybeesik a projekt témáival és közönségével.
Berthe Siward arra ösztönözte a filmkészítőket, hogy alaposan kutassák fel a szerzőket: olvassák el a korábbi cikkeiket, és értsék meg, milyen típusú történetekkel foglalkoznak.
A potenciális partnerek közé tartoznak:
- Általános online médiumok
- Speciális filmművészeti kiadványok
- Független filmkészítői platformok
- Fesztiválblogok és YouTube-csatornák
- Szakmai céhek és iparági szervezetek
Ahelyett, hogy arra kérnénk az embereket, hogy „segítsenek” a film népszerűsítésében, azt javasolta, hogy hívjuk meg őket, hogy váljanak a film történetének részévé.
Tulajdonoljuk a digitális identitásunkat
A mai filmkészítők nemcsak a filmjeikért felelősek, hanem a digitális jelenlétükért is.
Az olyan platformok, mint az IMDb, a Letterboxd, a Rotten Tomatoes, a YouTube, a LinkedIn, az Instagram és a Facebook együttesen formálják azt, ahogyan a közönség és a szakma érzékeli a projektet.
A pontos és aktív profilok fenntartása ezeken a felületeken lehetővé teszi a filmkészítők számára, hogy kézben tartsák a saját narratívájukat és online hírnevüket.
A fesztiválok a kezdetet jelentik, nem a véget
Berthe Siward egy hasznos megkülönböztetéssel zárta gondolatait:
A fesztiválok a film utazásának kezdetére valók. Az akadémiák pedig a végére.
A fesztiválos megjelenés segít a filmnek megtalálni a közönségét, sajtónyilvánosságot generálni és lendületet építeni. A díjkampányok és az akadémiai elismerések később válnak relevánssá, miután ez az alap már megtalálható.
Végső soron a láthatóság nem az öncélú figyelemfelkeltésről szól. Arról szól, hogy segítsünk a filmnek összekapcsolódni azokkal az emberekkel, akik a legnagyobb valószínűséggel értékelni fogják azt.
És ahogy Benoit Berthe Siward mesterkurzusa is megmutatta, e cél elérése éppolyan kreativitást és stratégiai gondolkodást igényel, mint maga a film elkészítése.