Hogyan emlékszel vissza a pillanatra, amikor megtudtad, hogy díjat nyertél?
Egyáltalán nem számítottam a díjra, mert a fesztivál idején már éppen elmúltam harminc éves. Emiatt eléggé szürreális élmény volt, de ez nem először fordul elő velem a Friss Húson. Az első rövidfilmem első szereplése is a Friss Húson volt, és díjat is kapott akkor. Emlékszem, hogy egy napig csak feküdtem, és néztem a plafont. A tavalyi díjátadót már sokkal jobban éltem meg, de még mindig szokatlan ez a helyzet. Mindenesetre nagyon megtisztelő, jóleső érzés ez. A díjátadó után meg is ünnepeltem az Astorián vásárolt unikornisos tortával.
Milyen visszajelzéseket kaptál a tavalyi fesztiválon, érezted, hogy díjesélyes a filmed?
A nézők visszajelzésére voltam a leginkább kíváncsi, mert a Cicaharc egy vicces film. Az okoz a legtöbb örömet, ha nevet a közönség, és jó volt velük együtt nézni. Nem jutott eszembe, hogy akár díjat is kaphat, annyira elégedett voltam a vetítésen megélt élményeimmel.
Ha publikus, és szeretnéd megosztani, hogy mire fordítottad a díjjal járó pénzösszeget?
Arra, hogy a következő rövidfilmem jobban elő tudjam készíteni. Körülbelül egy hónapig nem kellett munkákat vállanom, és el tudtam mélyedni az alkotói tevékenységben.
Hol tartod az oklevelet?
Háromszor költöztem a fesztivál óta, emiatt az oklevelem még egy doboz mélyén van.
Eltelt egy év: mi történt azóta veled?
Leforgattam a következő rövidfilmem, a Kilépőt, ami a dunaszerdahelyi maffiáról szól a rendszerváltás után. Igazán jó dolog gengszterfilmet készíteni, teljesen új hangomat sikerült megtalálni. Az első nagyjátékfilm tervemmel, a Sújtóléggel tovább jutottunk az Inkubátor Pitch fórumán, aminek a forgatókönyvét most fejlesztjük, és imádom minden jelenetét. Egy időutazó bányászról szól, humorában hasonló filmet látok magam előtt, mint a Cicaharc. Ebben a munkában rengeteget bátorít a Friss Húson kapott díj.
Mire készülsz idén a Friss Húson?
Az idei Friss Húsra olyan barátokat szeretnék elhozni, akik nem szoktak rövidfilmeket nézni, és velük szeretném újra felfedezni a rövidfilmes mozis élményét. Kicsit eltávolodni attól, hogy szakmai szemmel üljek a vászon előtt.