Több szempontból is érdekes a film, hiszen az egész estés hazai animáció és a koprodukcióban gyártott magyar mozgókép sem épp gyakori jelenség, így aztán volt is miről beszélgetni. Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta rendezők, Sipos Orsolya koproducer és a film nemzetközi értékesítőjét, a Films Boutique-ot képviselő Greiner Gábor a kezdetektől indultak. A rendezőpáros 2014 körül találkozott, sok közös ötletük volt, de az igazi fordulópontot Bánóczki Tibor MOME-s tanári pályafutása jelentette. A rendező az intézményben ismerte meg a Salto Team tagjait, köztük Sipos Orsolya és Fülöp József producereket, akik nyitottak voltak a Műanyag égbolt ötletére, amikor még csak a szinopszis volt készen. A filmtervet az első Inkubátor Program keretében prezentálták. Sarolta és Tibor is egyetértettek abban, hogy a program páratlan lehetőség az elsőfilmes alkotóknak, azonban rögtön hozzá is teszik, hogy az ott elnyert támogatási összeg önmagában nagyon kevés lett volna egy ilyen alkotáshoz. Így elkezdtek koprodukciós partnereket keresni, ami az Inkubátor Program egyedisége miatt nem volt egyszerű. “A más országokban élő potenciális partnerek nem értették az Inkubátor program lényegét, nehezen fogadták el, hogy a mi kész forgatókönyvünkkel nem mehetünk vissza a fejlesztés fázisába.” – mesél Tibor a nehézségekről.

A beszélgetés résztvevői (b-j): Greiner Gábor, Sipos Orsolya, Szabó Sarolta, Bánóczki Tibor és Deák Dániel,
a beszélgetés moderátora

Sipos Orsolya hozzáteszi, hogy a koprodukciós partnerek keresése “szerethető stressz volt, nagy kihívás, de élvezetes munka.” A rendezőpáros azért így is aggodalmas időszakon van túl. “Az igazi stressz azután jött, miután kaptunk támogatást a gyártásra, hogyan fogjuk ezt megcsinálni?” – idézi fel a fejlesztési időszak kezdetét Bánóczki Tibor. Sipos Orsolya producer szerint “nagy kihívás volt meggyőzni a koprodukciós partnereket, az ambíciók és a rendelkezésre álló pénz messze voltak egymástól. Folyamatosan kerestünk partnereket, végül a Nemzeti Filmintézet felajánlotta, hogy emelik a finanszírozás összegét, és beszállt az Eurimage is.” Hét éven át készült a film, ami soknak tűnik, Bánóczki Tibor azonban árnyalja ezt a képet. “Az animációs filmesek hosszútávfutók, tudják, mekkora távolságot kell megtenni egy ilyen projektnél. A munka minden fázisa izgalmas, a vágás és a hangutómunka is. Gyorsan eltelik az idő, olyan ez, mint egy aszkéta tevékenység, néha pedig mint egyfajta drog. Most rosszabb, hogy már nem tudunk foglalkozni a filmmel.”

A Műanyag égbolt rotoszkópos technikával készült, ami azt jelenti, hogy az élőben felvett jeleneteket két képkockánként kézzel újrarajzolták, így jött létre ez a különleges látványvilág. Adódik a kérdés, hogy miért épp ehhez a módszerhez nyúltak. Szabó Sarolta rendező két indokot is felhoz: “Mivel érzelmes a történet és fontos az érzelmek pontos megjelenítése, de nem állt rendelkezésre nagy költségvetés, így a rotoszkóp mellett döntöttünk.”

A nemzetközi koprodukciós struktúra mellett a film látványvilága is segített abban, hogy a Films Boutique érdeklődését felkeltse a projekt. Greiner Gábor meséli, hogy az ügynökségnek hamar megtetszett a Műanyag égbolt. “Egy korai vágatokat bemutató eseményen, ún. First Cut lab-en szerepelt a film, ott figyeltünk fel rá. Gyors akvizíció volt, tudtuk, hogy szeretnénk vele foglalkozni.” A 73. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Encounters szekciójában volt a világpremier, Greiner szerint ez egy remek indulópálya. “Az Encounters-meghívó jó ajánlólevél lehet más fesztiválmeghívásoknak, emiatt ezt tartottuk a legalkalmasabb szekciónak a bemutatkozásra.” Felmerül a kérdés, hogy a versenyprogram nem bír-e nagyobb súllyal, a Films Boutique szakembere szerint azonban “a versenyprogramos szereplésnél előfordulhat, hogy kevesebb figyelem irányul rá a válogatás többi nagy neve mellett”, így egy ilyen filmnek jobban áll egy kisebb szekció. Emellett fontos az is, hogy a fesztivál mikor tűzi műsorra a filmet: “minél hamarabb van, annál jobb. Szerencsére a Műanyag égboltot a fesztivál elején vetítették, ráadásul egy nagy moziban, így megvolt a lehetőség arra, hogy kialakuljon a felhajtás körülötte.” Hasonlóan lényegesek az eladhatóság szempontjából a nemzetközi kritikák, például, hogy mit ír a filmről a Screen vagy a Hollywood Reporter. Greiner Gábor kiemeli, hogy a pozitív kritikák sokat segítettek a filmnek. “A magyar animáció a fákkal, így hivatkoztak rá a fesztiválon.” – emlékszik vissza.

Greiner Gábor, a Films Boutique munkatársa és Sipos Orsolya, a film producere

A Műanyag égbolt útja még csak most kezdődik, a beszélgetés napját megelőző este zajlott a hazai díszbemutató, így a magyar premier is a küszöbön állt. Szóba került az is, hogyan lehet például a nemzetközi színtéren promózni a filmet, hiszen például nincsenek benne nagy nemzetközi sztárok. Greiner Gábor a produkciós értéket és a lenyűgöző látványt emeli ki: a sales kommunikációban is azt igyekeznek hangsúlyozni, hogy ez egy olyan film, ami nagyon jól néz ki nagyvásznon. “Próbálunk az ellen is menni, hogy ez egy ködös, túl művészi, netán kisléptékű film. Kiemeljük a fontos és releváns témáit, mint a környezettudatosság vagy a szerelem. Emellett a Films Boutique korábban foglalkozott már olyan filmmel, az Egy nappal, amiben szintén Szamosi Zsófia szerepelt. Ilyenkor meg tudjuk keresni az Egy nap forgalmazóit, hogy nézzétek, itt van a színész új filmje.”

Jelenleg a fesztiválokra és a mozis forgalmazásra koncentrál a csapat, a jövőbeli tervekről is ezek sikerességének fényében döntenek majd az alkotók. “Most fog eldőlni, hova vihet minket ez a film, ezt egyelőre nem lehet tudni.” – vélekedik Bánóczki Tibor. Sipos Orsolya továbbszövi a rendező korábbi maraton-hasonlatát: “kell kicsit pihenni egy ekkora út után, mert az utolsó két év olyan volt, mint egy sprint.”

A Műanyag égbolt március 30-tól látható a magyar mozikban a Fórum Hungary forgalmazásában.

Pauló-Varga Ákos